Az utolsó ember halála-Korponai István

Reménytelen úton
remegve
egyedül
elfoszlik
a semmi
lelkem
menekül.

Hová lett
az ember
fénye
ragyogása
szenvedélye
kő értelem
dobbanása az
életnek nincs
folytatása.

Eltűnő szivárvány
álom
a kín
a híd
nem létezőt
várom igaz
lett a
gyászom.

Sziklát görget
a fagyos szél
élettelen
puszták haván
Hová lett az ember?
Szemekben könny
jégkristály
idegen erő
szül torz
Isteneket

Gyászruha
gyászlepel
hé ember
mit veszel fel?
Szétszabdalt
korhadt
keresztek
az utat
mutatják?
vagy ,hogy
kit temettek?

Acélember jár
acélember vár
a távolból
hallatszó
utolsó
embert temető
harsonás
vidám
dalára.