S megfürdenek a verebek-Korponai István

Ha már öreg leszel és beteg
Iszappá silányult szíved
kőre teheted hamar homokká
szárad,megfürödhetnek benne a verebek.

Örök sűrűség sincs,csak sejtés
a pillanat nem a tiéd a mai nap
Megeszik éhes gyermek istenek
eléd köpik zöld gombóccá ragadt
napfény tűz álmodat.

S bágyatagon nyílik a szemed
ha már öreg leszel és beteg
a rád nyíló hajnal sugarától
veled ébred ami sosem volt
nem létezett,az életed.

Ha majd öreg leszel és beteg
Iszappá silányult szíved
kőre teheted,gyorsan homokká
szárad,s megfürödhetnek benne
vidáman csivitelve a verebek.