Tartsd fölénk gondos kezeidet
Ó Uram
A gyűlölet a kín a vér
Szívünk felett már
A torkunkon van.
*
Mondanánk mi az emberi szót
De szánkból csak gyűlölet fröcsög
Nem születtünk gyilkosnak.
Ó Uram,de
*
Lelkünk mélyén a szeretet
Lángja hamuja szürke
Hideg köntösbe öltözött.
*
Hát tépjük le ezt a síron túli
Rideg embertelen ostoba
Láncot!
*
Mert az élet nem gyűlölet!
Pokol vér és gyászkönny!
Hol az ember bábú csak
E földön túli csatákon.
*
Uram.
Te mindenek feletti
Ősnek őse
Időnek eredője.
Gondos szemeid vesd reánk
Az emberre.
*
Látod hogy félünk,önmagunktól?
Ó Uram.
Gyúrd meg az embert újra,és újra
Kezeid simítsák gyenge szívét
*
S ha a kétségek bűne gyötri lelkét
Hajolj le hozzánk
Bűnösökhöz,emberi szót
Hozni,vetni.
*
Tartsd fölénk gondos kezeidet
Ó Uram.
A gyűlölet a vér a kín
Az emberi természeten kívül van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése