Korponai István- Csókod nélkül

 

Egyedül hajózva

időben és térben

Nem figyelve

   semmire.

 

Egy asszony csókja

   ég a számon

Mint megfogant

   átok örökre.

 

S,hogy még nehezebb

   legyen a halál

Lényegem röppen

          tova.

 

Ott ő ahol él minden

virágzó tavasz kikelet.

Pezsegve lennék ha

        őrizne.