Szemhéjam vérereiből kipattant
a látvány ereje
Az eltávozottak mosolya
az elszáradt szívek hamuja.
*
Puha, forró madár szárnyak
között szült engem az anyám,tengerkék
harmatos hajnalon.
Egy pillanatra felcsillant a remény
a halkan lépdelő koldus énekéből
*
A dárdák hegyén kígyók párzottak
Getszemane kertjében madár rikolt
megpuhult a kötél s virágot hajtott
a megszáradt keresztfa.
*
Júdás összes ezüstjét csatornába
dobta lelkét forgószél emelte az égig.
Vízililiom hajlott testemre,lelkemet beszőtte
gyűlölettel,ridegséggel,semmivel,
pedig oly ismerős és jó volt a föld.
*
*
Az ébredés küszöbén bukott el végleg az ember.
Szemhéjam vérereiből szikrázik a fény,
érettetek születtem,viseltem ,tűrtem,
gyilkolásban tobzódó farkasok csaholó nevetését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése