Áttetsző ékkőként fénylik az ég
lassan lépj hideg embertelen
háborús napok jönnek.
**
A Poros pókháló kristály
fonalai vért szállító érként izzanak
s vércsöppek hullanak a földre.
**
Halántékom bánattól duzzadt
ereiben megfagyott az élet
Hiába kaptam meg ékszerként
az eget és földet,csak sár maradt
csak sár maradt.
**
Új ember kéne?Hogyan?
Miért?Mivel?Minek?Nem!
Nincs már hozzá erő sem akarat.
**
Tévedés. Elhazudott Isteni
árnyék az emberi lét,sötét igék
csírája gyémánt háromszögben.
**
Szörnyű fakó embertelen napok
jönnek madarak ritka álmai
tűnnek semmivé akár egy nemzedék.
**
Talán tenni kéne,lehetne valamit?
Vagy hagyni,hogy sodorjon a sors?
Nem tudom. Szívem pattan szét a
Bénaság láncától remegve vakon.
**
Vagy éltetni a virágzó,rendíthetetlen
káosz katona emberét?
Vad folyamokban lebegni ostobán
E becstelen,állatias emberrel?
**
Soha!Sosem!Mert Isten akarata nélkül!
Mert Isten tekintete nélkül!Csak hiénák
gyilkos tobzódása,a sátán őrült tánca
itt minden horda nóta,számvetés,ítélet
a Ábrahámi faj felett .
**
Miatyánk,aki vagy a mennyekben
szenteltessék meg a te neved
jöjjön el a te országod
legyen meg a te akaratod..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése