-Láttad?
Én szelíden énekeltem az égben
röpültem,körmöm fogyott a lanton
Önmagába burkolózott szegény
emlékezett,hogy imája lehessen
Villám tüze égette a hajnalpír erejét,
majd ránk borult a vészjósló sötétség.
-Értetted ?
Jelened jövőd, múltad összegabalyodott már
Az, első nap,te szerencsétlen,
Zsebeden átsüt a selymes napfénye
Nincs, rózsafüzér nincs hit,akarat.
-Megtörsz?
Változik tágul,itt a porszem is,
egyforma erők csatáznak könyörtelen.Genezis?
A hegyről Isten néz az éjszakába
gyönyörűség szarkalába,vetkőző Nimfa kacagása..
-Aludj!
Nem nézem,horpadó hófehér nevetésed,
csak önmagad bányája maradj,
Lyukas hálóddal merre és minek indulsz
szeretettel a minden ellen,nyomtalan elégsz.
-Látod,nevetik.
Megkoronázták,korbács szíja csattan .
És a bárány csak bódultan áll,
testében katlan csendje zúg. De ki hallja de ki érti?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése